Reggio Magyarország

Óvónői élményeim egyik legszebbike, mikor egy 4 éves kislány megkérdezte tőlem alvásidőben – csendesen suttogva – , hogy mi van a magban. Nem értettem mit szeretne, halkan visszakérdeztem. „Hát, azon gondolkoztam, hogy mi van a magban, hogy ki tud bújni belőle az egész virág, meg a levelek… hogy fér el benne? Hogy mi van a magban … varázslat?” Már nem is emlékszem mit válaszoltam, de abban a pillanatban megéreztem micsoda gyönyörű munka az enyém, hogy olyan emberekkel tölthetem a napjaim, akik felismerik a csodákat a világban és szeretnének még többet tudni róluk.

Na de mit is lehet egy ilyen kérdésre válaszolni? Magyarázzunk DNS-be kódolt információkról, vagy isteni tervekről világnézetünk szerint? Kell-e egyáltalán nekünk magyarázni, amikor a gyerekek már a kérdésükben meg tudják fogalmazni egy jelenség lényegét? Hogy beszélgessünk a gyerekekkel az élet nagy kérdéseiről, amikre sokszor nekünk sincs rövid és frappáns válaszunk? Lehet egy háromévessel filozofálni? Velük lehet csak igazán!

A kisgyerekeknek megvan ugyanis az az előnyük a felnőttekkel szemben, hogy a világot még nem kialakult rendszerként látják, így teljesen szabadon gondolkodnak róla. Az sem zavarja őket, ha bizonyos kérdésekre nincs egy helyes válasz – és nagyon jó, ha megtanulják, hogy az életben bizony vannak ilyen dolgok is. A filozofálásra alkalmas pillanatot általában nem keresni, csak felismerni kell – az oviból hazasétálva, vagy este elalvás előtt rendre szóba kerülnek a napi eseményekhez kapcsolódóan olyan témák (a barátság, a félelem, a szeretet, a természet, az élet, a halál) amikről érdemes többször beszélgetni. Fontos hogy nyitottan, kíváncsian álljunk hozzá, hagyjuk magunkat meglepni és ne állítsuk le a gondolatmenetét akkor sem, ha az alkalmanként szembe megy a mi logikánkkal. Amikor gyerekekkel filozofálunk érdemes a hallgatóság szerepébe bújni és figyelni – a gyerekek ugyanis hajlamosak az általuk szeretett felnőttek nézeteivel azonosulni és így lemaradnak arról a lehetőségről, hogy gondolkozzanak és saját véleményt formáljanak. Jól feltett kérdésekkel viszont segíteni tudjuk a kisebb gyermeket a  gondolkodásban. „Tudsz példát mondani erre?” „Ez mindig igaz, vagy vannak kivételek?” „Mi lehet ennek az oka?” „Máshogy is lehet ezt nézni?” – ennyi elég lehet, hogy felismerje, hogy hiba került a gondolatmenetbe.

Azok az alkalmak, amikor egymásra figyelve közösen gondolkodunk el az emberi lét titkain nagy élményt nyújthatnak a gyerekeknek és nekünk, felnőtteknek is. Garteh B. Matthews amerikai filozófus szerint aki még nem próbált gyerekekkel filozofálni, az elszalasztotta a legszebb ajándékot amit az élet adhat. A tartalmas beszélgetések egyik eredménye, hogy a gyerekek megtapasztalják a szabad gondolkodás örömét, összefüggéseket fogalmaznak meg maguknak és képesek lesznek azokat másoknak is megmagyarázni. Ilyenkor végre megmutatnak valamit abból a rengeteg gondolatból ami bennük kavarog és megtapasztalhatják, hogy bátran megoszthatják velünk ezeket – így megerősödik a bizalom köztünk. Ezt viszont csak olyan környezetben fogják megtenni, ahol tudják, hogy a felnőtt nem minősíti őket vagy az ötleteiket, ahol szabadon szárnyalhat a fantáziájuk. A gyerekekben már nagyon kicsi koruktól él egy kép az őket körülvevő világról ami idővel változik, de minden állapotában tiszteletre méltó – nem szabad ezért kinevetni, leszólni azt akkor sem, ha felismerjük a hiányosságait.

A gyerekek ki vannak éhezve rá, hogy végre a hétköznapi élet feladatain felülemelkedve nagyobb kérdésekről beszélgethessenek valakivel – amire az óvodai és az iskolai nevelésben nagyon kevés a lehetőség. Velünk filozofálva jöhetnek rá, hogy az újonnan megszerzett ismereteknek érdemes utánagondolni, mielőtt automatikusan elfogadnák azokat. Megtanulják hogyan érveljenek, hogyan beszéljenek megfoghatatlan fogalmakról, hogy alakítsák ki saját véleményüket és legyenek képesek megérteni és elfogadni másokét is. Ezek a képességek nem tartoznak egyik iskolai tantárgy követelményei közé sem, mégis életbevágó, hogy elsajátítsák őket.

„A gyerekek a legbátrabb filozófusok. Meztelenül lépnek be az életbe, a dogmák, abszolútumok, hitvallások legkisebb fügefalevele sem takarja őket. Ezért olyan abszurdan naiv és ijesztően összetett minden kérdés, amit feltesznek.”

Jevgenyij Zamjatyin

Felhasznált irodalom:

Zwischen Himmel und Erde – Philosophieren und Nachdenken mit Kinder über Leben und Tod. Antje Bostelmann, Thomas Metze (Hrsg.) 100 Welten entdeckt das Kind sorozat, Kiadta: Beltz, 2005,

Mit Sandburgen die Welt Verändern – Philosophieren mit Kindern. Anna-Maria Haas, Madeleine Pühringer, Kiadta: FORUM Umweltbindung im Umweltdachverband 2014, Bécs