Szakértői vélemények vannak, de társadalmi egyetértés nincs abban, hogy mikortól és milyen formában adjunk a gyerekek kezébe először okostelefont, tabletet, vagy bármilyen számítógépet. Van, aki szerint a mai óvodások már egy digitális világba nőnek bele, ezért csak előnyük származik belőle, ha minél hamarabb megismerkednek vele. Mások szerint a fejlődő idegrendszerű gyerekeknél komoly veszély a játék-függőség kialakulása, illetve a kütyüzés annyi időt vesz el az ebben a korban fontos nagymozgásoktól, hogy csak ártanánk vele, így tiltják azt. A két véglet között pedig a szülők és pedagógusok többsége igyekszik belőni azt a szintet és azokat a módszereket, amikkel az új technológiák előnyeit ki tudjuk használni, de a hátrányokat minél inkább elkerülhetjük. Ez olyan téma, amiben még a reform- és alternatív pedagógiák is szemben állhatnak egymással – bár a Loris Malaguzzi és munkatársai sokat tanultak Rudolf Steiner filozófiájából, ha digitalizációról van szó Reggio Emilia szemlélet látványosan máshogy gondolkodik erről, mint a Waldorf.
Először azt érdemes persze tisztázni, hogy milyen eszközökről beszélünk. A szülők telefonjára telepített „fejlesztő” játék appok nagy részét sajnos nem pedagógusok készítik, így azok olyan feladatokkal vannak tele, melyek valójában nem támogatják a tanulást, csak lefoglalják a gyerekeket és az értelmes tevékenység látszatét keltik. E sorok szerzője is nyomott már tabletet imádott gyermeke kezébe, mikor nem volt más mód, hogy egy on-line előadás alatt lefoglalja a csemetét. De a kutatások eddig nagyon kevés olyan tartalmat találtak, ami bizonyos finommotorikus mozdulatokon kívül bármit hatékonyabban fejlesztettek volna, mint a valós, fizikaitérben végzett tevékenység. A felnőttek által mesterségesen létrehozott játékok többsége tehát nem igazán fejlesztő – de tud vajon egy óvodás bármi mást értékelni egy kütyün?
Még mennyire tud! A megoldás ugyanaz, mint a valós, fizikai térben. A gyerekeket itt is – ott is azok a tevékenységek fejlesztik, melyek által az őket érdeklő témában saját képességeik és tempójuk szerint megérthetik a világ működését. Azok a programok és eszközök lesznek a leghasznosabbak, melyekkel az önálló és csoportos alkotást, információgyűjtést, megfigyelést támogathatjuk. Ezért van ott a tőkeerősebb Reggio ovikban a projektor mellett a digitális mikroszkóp, a digitális fényképezőgép és kamera, a szkenner és a nyomtató. Az atelierben hozzáférhető laptopokon pedig nem ABC cica fut, hanem könnyen kezelhető képszerkesztő programok, illetve a gyerekek biztonságát biztosító böngészők, kereső oldalak. Az ovisok szívesen használják ezeket az eszközöket igazi játékra – azaz kísérletező, alkotó, felfedező szabad próbálkozásra.
Az egyik új kiadvány amit hosszú idő után végre sikerült megszereznem pont az ilyen projektekről szól. A címe „Bordercrossings”, azaz határátlépések, mivel a bemutatott tevékenységek során a gyerekek folyamatosan átlépik a digitális és valós világ határait. (A kötet tulajdonképp ennek a kiállításnak a katalógusa: https://www.reggiochildren.it/en/exhibitions/bordercrossings/)
Az udvaron filctollal lerajzolt virágot beszkennelik és sokszorosítják, majd a kinyomtatott képekből hatalmas dekorációt állítanak össze az ovi kerítésén. A ház tövében kicsírázott fügebokrot minden szögből lefotózzák, hogy közben megértsék, hogy nőhet ilyen boldogan a kis növény-kezdemény a beton és a kockakövek között. Az elszáradt leveleket sokszorosára nagyítják elektromikroszkóppal és az apró mintákhoz hasonló felületet alakítanak ki agyagból. A kertben látott bogarakról készült rajzokat beszkennelik, majd egy digitális fényképre montírozzák. Bár a cél ilyenkor is maga a tevékenység és a közben megszerzett kompetenciák, a végeredmény van olyan látványos, mint sok felnőtt kiállítás.
Ha belegondolunk, ezek közül sok dolgot mi is meg tudunk valósítani az óvodákban, vagy otthon. Gyűjtsük be a rokonságból a 15 éve vásárolt és már használaton kívüli kis digitális fényképezőgépeket (Ha túl sok gyűlik össze írjatok és megveszem 😉) és miután tisztáztuk, hogy miként lehet biztonságosan használni adjuk bátran az ovisok kezébe akár egy kiránduláson, akár a hétköznapokban! Miután túl lesznek a kihagyhatatlan szelfiken és egymás-fotózáson (ami szintén ezer irányba elvihető tevékenység) elkezdik azt fényképezni, ami őket érdekli – úgy, ahogy ők látják. Hihetetlenül izgalmas kaland. Ha egy kérdésre nem tudjuk a választ (hogy néz ki a méhecske füle?) kapcsoljuk be együtt a laptopot és keressük meg a választ! Ennél jobb motiváció nincs is arra, hogy meg akarjon majd tanulni írni és olvasni, vagy idegen nyelveken beszélni, hiszen látja, hogy ezek révén mennyi tudáshoz juthat. Szkenneljük, vagy fotózzuk be a gyerekek félkész rajzait és folytathassák az alkotást paintben! Próbálják ki a technika előnyeit (ha elrontottam visszavonom) és hátrányait (nehezebben irányítható az egér, mint a ceruza). Ha a fényasztalon összeraktak valami szép tájképet fotózzuk le, nyomtassuk ki, hadd rajzoljanak rá szereplőket filccel. Megannyi lehetőség a megfigyelésre, alkotásra, beszélgetésre, tanulásra – pláne, ha többen összefogva dolgoznak egy kis projekten.
A végére egy apró megfigyelés: mivel a legtöbb oviban nyári ügyelet van, sokkal lazábbak a szabályok és kevesebb a kötött program. Ha szeretnél Reggio szemléletű tevékenységeket bevinni, itt az alkalom! Sokkal szabadabban kísérletezhettek így, hogy nincs mindenható heti terv és az udvaron alig várják a gyerekek, hogy beépíthessenek valami új elemet a játékukba. Próbáld ki az alakuló tervezés lépéseit, gyűjts tapasztalatokat, hogy neked mi válik be, mennyire vevők a gyerekek és hogy érzed te magad az új, segítő szerepben. Dokumentálj egy napot fényképekkel, vagy írd össze a délelőtt legizgalmasabb játék-ötleteit és ez alapján vigyél be egy új eszközt, vagy provokációt másnap! Csináljatok látszólag értelmetlen vizuális tevékenységeket amiket a gyerekek találnak ki és a végeredményt ne rakjátok ki dekorációnak, hanem fényképezés után kapják vissza, hogy „szétjátszhassák”. Használd ki ezeket a szokatlanul nyugis heteket, a kevesebb külső elvárást és csináljátok a gyerekekkel azt, amit tényleg szeretnétek.
Gyönyörű, felfedezésben és alkotásba gazdag nyarat kívánok Nektek!
Reggio Magyarország 
Hozzászólás