Reggio Magyarország

Hű mennyi fontos dolgot tanulhattam ma délelőtt a Charlestown Nursery School-ban! (https://www.charlestownnurseryschool.org/)

Ez a 4 csoportos bostoni óvoda fantasztikus példája annak, hogy lehet a Reggio elvekhez hűen kidolgozni és folyamatosan továbbfejleszteni azt a pedagógiai gyakorlatot amiben központban van a gyerekek érdeklődése és fejlődése, benne van a dolgozók személyisége, megfelel az állami elvárásoknak és szakmaiságával végtelenül vonzó a szülőknek is.

Kelly, az óvodavezető elmesélte, hogy minden év elején újra lefektetik az óvoda működésének alapelveit. Első lépésként összegyűjtik, hogy mik azok a pedagógiai gondolatok, amikben az ott dolgozók hisznek – ezek évről évre változnak és formálódnak még akkor is, ha a gárda változatlan. Utána az összegyűjtött „hiedelmeket” komoly szakmai vizsgálat alá vetik – megkeresik azokat a kutatásokat, szakirodalmakat, cikkeket amik alátámasztják, vagy cáfolják a pedagógusok által felvetett gondolatokat. A következő körbe már csak azok a módszerek és elvek kerülhetnek tovább, melyek működéséről létezik valamilyen neveléstudományi tapasztalat. (Például a „szerintem egy jól működő csoportban mindig nagy a zaj” elve itt elvérzik, mert a kutatások szerint a túl nagy zaj éppúgy gátolja a kommunikációt, mint a kötelező csend.)

A következő lépésben ezeket a szakmailag megalapozott elveket szövik össze a Reggio Szemlélettel és kidolgozzák, hogy mindez hogy valósuljon meg a gyakorlatban. Ha az előző példánál maradva a hangerőről van szó, akkor a listára felkerülhet hogy az óvoda dolgozói mutassanak jó példát, adjanak építő jellegű visszajelzést a gyerekeknek, illetve biztosítsanak lehetőséget a zajos tevékenységekre és a csendesebb munka megélésére is. Így pedig gyakorlatilag össze is állt azt a lista, ami az évben kitűzött célokat tartalmazza és a pedagógusok a munkájuk tervezéséhez és értékeléséhez is fel tudják használni.

A hab a tortán számomra az volt, hogy ezt az egész módszert az óvoda dolgozói egy igazi képzőművészeti alkotásban foglalták össze, ami megjeleníti mindazt, amiről az előzőekben írtam. A szövött kép függőleges hossz-szálai a Reggio alapgondolatait, a kereszt szálai a pedagógusok által összegyűjtött és tudományosan alátámasztott módszereket, elveket jelenítik meg! A kész kép, a pedagógia és a művészet egységének gyönyörű szimbóluma az óvoda előterében kapott helyet, hogy mindenki láthassa.

Azt is megtudtam, hogy az óvoda udvarát teljesértékű tanulási helyszínként használják, sőt, a közeli parkban is rendszeresen készülnek provokációkkal. Egyébként aktív kapcsolatot ápolnak az óvoda teljes környezetével – nem csak a közeli játszótereket, parkokat, szobrokat keresik fel gyakran, de a gyorsétterembe, kisboltba és más üzletekbe is bejáratosak, ezeket a kirándulásokat pedig szintén részletesen dokumentálják. A csoport tanulását bemutató Reggio dokumentáción kívül az államilag előírt egyéni fejlődési naplókat is vezetik a gyerekekről és ezeket úgy állítják össze, hogy legyen értelme rászánni az időt. A „pipálgatós” tesztek helyett képes leírásokkal, a fejlődési területek valódi áttekintésével, képekkel, gyermekmunkákkal.

Minden módszerrel igyekeznek képezni a szülőket és segíteni őket, hogy jobban megértsék az óvodában zajló munkát. Az on-line elküldött dokumentációkban leírják például, hogy otthon miről érdemes kérdezni a gyerekeket, milyen programokkal, tevékenységekkel bővítheti ki a család még jobban az óvodában zajló tanulási élményt. A közös előtérben pedig kis kincskereső játékra invitálják az először ott járó szülőket, akik a látogatás közben többek között meg megkereshetik a matematikai fejlesztésre használt eszközöket, a gyerekek tanulását segítő dokumentációkat és a mindfulness gyakorlatokhoz használt tárgyakat. Micsoda ötletes módszer ez arra, hogy játékba ágyazva felhívják a felnőttek figyelmét az óvoda sokszínű fejlesztő szerepére!

Kelly és kollégái bátran merítenek más reformpedagógiák és módszertanok eszköztárából, amennyiben ezek is hozzájárulnak a sikeres társas tanuláshoz. Nem a külsőségekben igyekeznek megidézni a Reggio szellemiségét (bár szerintem ez is sikerült), hanem a filozófia alapgondolataihoz maradnak hűek. Számolnak azzal is, hogy a hozzájuk járó gyerekeket egy olyan világra kell felkészíteni, melynek az internet, az okos eszközök és a mesterséges intelligencia már hétköznapi részei lesznek. Az új technológiákat tudatosan használó felnőtteket igyekeznek nevelni az óvodásokból úgy, hogy felkészítik őket az önálló tudásszerzésre, a másokkal történő együttműködésre, a kritikus gondolkodásra. Egy jól sikerült Reggio inspirlát projekt ugyanis szólhat akár a körhintákról, akár a hangyákról, mégis pont ezeket a képességeket fejleszti.

Végül pedig két fontos dolog amit érdemes megjegyezni, hogy ha valami komoly reform indulna be az oktatásban akkor tudjuk miért harcoljunk:

• A pedagógusok bérére és képzésére fordítják a legtöbb pénzt, mert a jó pedagógus a jó minőségű óvodai nevelés alapja.
• Elég időt biztosítanak a csoporton kívüli munkára, hogy azt az időt amikor a gyerekek az intézményben vannak 100%-ban az ő nevelésükre, megfigyelésükre, a közös alkotásra szánhassák a pedagógusok.